• PRESTEP

Mit tehetünk a klímaválság hatásai ellen?

Klímaváltozás, klímaválság, klímakatasztrófa – nevezhetjük bárhogyan, de mára senki sem kérdőjelezheti meg, hogy nagy változások zajlanak a Föld éghajlatában. Bár a nagyhatalmak, a távoli országok ezzel kapcsolatos döntéseire nincsen ráhatásunk, mi magunk is tehetünk azért, hogy élhetőbb legyen a környezetünk. Többek között erről is beszélgettünk Kanalas Imrével, a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. stratégiai és városfejlesztési csoportvezetőjével.

– Kecskemét elindult a nagyvárossá válás rögös útján, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a klímaváltozás kiemelten érinti a Duna-Tisza-közi Homokhátságot. Nincs egyszerű helyzetben városunk sem, hiszen földrajzi elhelyezkedése, a térségre jellemző szélsőséges időjárási helyzetek, s talaja adottságai miatt (rossz vízmegtartó képességű homoktalajok), már napjainkban is számos kihívással kell szembenéznie. Ezért a városvezetésnek, a szakembereknek és az itt élőknek fokozottan kell figyelniük a város hosszú távú élhetőségére, a környezettudatos gondolkodásra, a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra. Érdekes tény, hogy 2011 és 2017 között – például az ipari beruházások, közút- és közműfejlesztések, parkolók és a lakó ingatlanok építése miatt – 4,1 millióról 3 millió m2-re esett vissza az önkormányzati zöldfelületek kiterjedése a városban, a KSH adatai szerint. Ezeket a területeket mindenképp pótolni kell, ami jelentős feladat fejlődő városunk számára.


– Érezhető-e már a város éghajlatában változás?


– A meteorológiai adatok szerint növekednek az időjárási szélsőségek. Növekszik az átlaghőmérséklet és a szélsebesség, amely a homoktalajok miatt növeli a kiporzást. Növekedett emellett a száraz napok száma, mint ahogyan az aszályhajlam is. Érdekes ugyanakkor, hogy – a hosszú idősorok átlagai alapján – az éves csapadékmennyiség eloszlása jelentősen megváltozott. Kevesebb a csapadékos napok száma, de a csapadék intenzitása jelentősen növekedett. Ez problémát jelent, mert a hirtelen lezúduló csapadék nem tud beszivárogni és hasznosulni a talajban. Ennek legfőbb oka burkolt felületek arányának növekedése és a csapadékvíz elvezetésének jelenlegi gyakorlata. Bár a száraz időszakokban zöldterületeink szomjaznak és térségünk folyamatosan szárazodik, ennek ellenére a városra lehulló csapadékvizet továbbra is a lehető leggyorsabban levezetjük a Csukás-éren keresztül a Tiszába.


– A szárazodás az életminőségünkre is hatással lehet?


– Egészséges természeti környezet nélkül nem lehet egy település hosszú távú élhetőségét biztosítani. Sajnos a térségünkben egyre nagyobb a természetes eredetű porszennyezés (homoktalajok deflációja). A nem megfelelő anyagokkal történő lakossági fűtés és a növekvő gépjárműforgalom pedig a levegőminőségre van kedvezőtlen hatással. Emiatt értékelődik fel a zöldfelületek környezet-egészségügyi hatása, hiszen a zöldfelületek oxigént biztosítanak, széndioxidot kötnek meg, emellett párologtatnak, a páradús levegő pedig meg tudja kötni a légszennyező anyagokat és a polleneket is. A fák és az erdők árnyékot adnak, segítenek a városok átszellőztetésében, így mikroklíma-befolyásoló hatásuk is van. Ezért a városok területén a zöldfelületeket védeni és óvni kell!


– Mit tehetünk ennek érdekében?


– Szemléletet kell váltanunk! Sajnos napjaink embere egyre inkább elszakad a természettől, kényelmessé válik, más értékrendet követ. Modernkori társadalmunk még több kényelmet, nagyobb házakat, új utakat és parkolókat követel. Városainkat átalakítjuk, kiszorítva belőle a zöldet. Magánemberként dacolunk a zöldfelületi arányra vonatkozó szabályozási előírásokkal, a fákat ültető szomszédokkal, mert a falevél bepiszkítja burkolt felületeinket. Abba azonban nem gondolunk bele, hogy ezek a növények biztosítják számunkra az oxigént, a jó levegőt, a nyári árnyat, a kellemes kikapcsolódást és megnyugvást. Érdekes, hogy elődeink az alföldi tájon milyen figyelmet fordítottak arra, hogy harmóniában éljenek természeti környezetükkel, nekünk is vissza kellene találni erre az útra.


Ha valaki a városi „betondzsungel” helyett kertes-családiházas övezetbe költözik, adjon helyet a zöldnek, ültessen fát, gyűjtse a csapadékvizet, öntözzön, s ha burkolni szeretne, akkor tegye ezt gyepráccsal, vízáteresztő burkolattal, hogy hasznosulni tudjon a csapadékvíz a növények számára.

– Sajnos azonban vannak városrészek, ahol még mindig divat az udvar teljes lebetonozása.


– Érthetetlennek tartom egy kertvárosi zöldövezetben az udvarok leburkolását, a növényzet minimalizálását. Az épített környezet is zöldbe ágyazva szép, de a házak hőháztartására is jótékony hatással van, ha növények veszik körül. Az épület melletti burkolt felület a ház hőháztartását jelentősen rontja, növelve ezzel a hűtésre szánt energiafelhasználást. A burkolás sajnos a csapadékvíz hasznosulását is akadályozza, emellett a jogszabályi előírásoknak sem felel meg.


– Léteznek a zöldítésre jó példák a városban?


– Szerencsére Kecskeméten is van már jó néhány követendő példa. A Kisfaludy Ház tetején van egy megvalósult zöldtető, a Malom tetején is találhatunk egy kis parkot, a Pólus program keretében pedig a kórház előcsarnok épülete kaphatott extenzív zöldtetőt. Ez ugyan nem járható, de nagyon szépen beállt növénytakaró alakult ki rajta, amely már gondozást sem igényel. A Csongrádi utcában található egy társasház, ahol szintén tetten érhető ez az innovatív gondolkodás. Itt egy tűzfalat változtattak zöld térfallá az aprócska belső udvaron, ami optikailag is kinyitotta a teret. Emellett a város több pontján is találkozhatunk a borostyánnal és vadszőlővel, melyek házakon és kerítéseken nyújtózkodva keltenek üdítő látványt. Városfejlesztőként fontosnak tartjuk, hogy ezekre a követendő példákra felhívjuk a kecskemétiek figyelmét. A jövőben a közintézmények, közparkok esetében is szeretnénk alkalmazni ezeket az előremutató, zöld megoldásokat.


– Akár panel épületek is kizöldühetnek?


– A zöldtetők kialakítása kapcsán statikai és üzemeltetési kérdések ugyan felmerülhetnek, de a panelek esetében is lehet ez egy megoldás a zöldesítésre. Ha az épület szerkezete mégsem tenné lehetővé a zöldtető kialakítását, akkor alternatív lehetőségként adódik a zöld térfal telepítése. Ez nem igényel nagy ültető közeget, akár a tetőre telepített kádakból, akár a talajszintről történő felfuttatással is meg lehet valósítani. Csak az ültető közeg víz és tápanyag pótlásáról kell gondoskodni, a kúszó növények pedig – a ház falától eltartott – futtató közegen képezhetnek egységes zöld felületet, amely biztosíthatja az épület kellemes megjelenését és megfelelő temperálását.


– Városi szinten milyen intézkedésekre lenne szükség?


– A zöldfelületi rendszer fejlesztése, növelése városunkban nem képzelhető el a vízgazdálkodás koncepcionális átgondolása és a csapadékvíz visszatartása és hasznosítása nélkül. A zöldfelületi fejlesztéseket és az öntözővíz biztosítását egy fejlesztési egységben kell kezelni. Ennek szellemében dolgozunk egy városi szintű csapadékvíz menedzsment rendszer kialakításán, amely nem csak a csapadékvíz gyűjtésének, tárolásának és hasznosításának műszaki feltételeit vizsgálja, hanem a fejlesztendő zöldfelületi rendszert is. Szakmai alapon támogatjuk a városökológiai kutatásokat, s figyeljük azokat az innovatív megoldásokat, melyek a környezettudatosság és a fenntartható városfejlesztést szolgálják. Tesszük mindezt, Kecskemét klímakitettségének csökkentése és hosszú távú élhetőségének biztosítása érdekében.


Forrás: hiros.hu